Szülő Vas megyémben, híres Celldömölkön,
született egy leány, ki felnőtt Vönöckön.
Itt Kemenesalján, ősi pannon tájon
álmodta meg Isten, hogy engem megáldjon.
Lágy, ábrándos lelkét a versek nevelték.
Kedvesen, bájosan, szelíden lett Ő szép.
Húsz éves korában már csillagszemű nő.
Egyéniségével, hangjával bűvölő.
A leány az enyém. Ő pengeti lantom.
Él e büszke szívben szűz fehér galambom.
Az örök, az első, az ihletet adó,
a mámor, a láng, a búgó biztató szó.
Ajka virágszirom. S mint lírai vátesz
mondja: Írjál! A költészet szabaddá tesz.
Ő hisz bennem ma is. Szárnyaljon az ének!
Lírámat köszönöm bűvös szerelmének.